Az élelmiszert és az élelmiszerjellegű vegyes árucikkeket értékesítő üzletek forgalma 1,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a januári és február rendre 2,8 és 2,7 százalékos csökkenés után. Az előzetes jelentés 0,9 százalékos forgalomcsökkenést jelzett ebben a csoportban.

A nem élelmiszer jellegű termékek értékesítési volumene 3,4 százalékkal, az előzetesen jelzett 2,7 százalékosnál nagyobb csökkenést mutat, de ez is számottevő javulás a januári 5,2, és a februári 4,5 százalékos visszaeséséhez képest. Az előzetesen közölt 5,1 százalékosnál mérsékeltebb, 4,8 százalékos volt viszont az üzemanyag forgalom csökkenése, ami azonban még mindig a legnagyobb havi csökkenés az év első negyedében annak ellenére, hogy az árak nem érték el az egy évvel korábbi szintet.

A részletesebb bontásból kiderül, hogy az előző hónappal ellentétben növekedett a gyógyszerek és gyógyászati termékek, valamint a könyvek és számítástechnikai cikkek forgalma 1,9, illetve 1,1 százalékkal, ugyanakkor csökkent az illatszerek és használtcikkek értékesítése rendre 0,5 és 3,9 százalékkal.

A hagyományos és internetes csomagküldő szolgálatok értékesítési volumene – ha a korábbiknál lassabban is – tovább szárnyalt és 23,8 százalékos éves növekedést könyvelt el márciusban. A legnagyobb, 11,8 százalékos visszaesést viszont a bútorok és műszaki cikkek forgalma mutatta.

A ruházati cikkek, lábbelik és textiláruk eladása 6,2 százalékkal maradt el a tavaly márciusi volumentől.

A márciusi kiskereskedelmi forgalom értéke 659,7 milliárd forintot tett ki, mindössze 11,2 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. A nem élelmiszer termékek értékesítése folyó áron is 3,0 százalékkal, 6,6 milliárd forinttal csökkent, az élelmiszerforgalom viszont 8,2 százalékkal, 24,4 milliárd forinttal nőtt. (MTI)

A fogyasztás visszaesése egyértelműen a belföldi vásárlóerő visszaesésével magyarázható – mondta az MTI-nek pénteken a közelgő tej világnap alkalmából Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A tej világnapját minden évben május utolsó keddjén – most május 28-án – tartják.

Az egy főre jutó folyadéktej-fogyasztás Magyarországon most évi 65 liter. Ennek a mennyiségnek a 10-15 százaléka a közvetlen értékesítés, illetve saját fogyasztás. Lukács László örvendetesnek nevezte, hogy a korábbi évi 140-150 millió literes import a múlt évben mintegy 100 millió literre csökkent, a diszkriminatív árképzést tiltó törvényi szabályozásnak köszönhetően.

Kitért arra is, hogy a 2012/2013-as tanév első félévében – azaz tavaly ősszel – 220 ezer általános iskolás kapott iskolatejet. Ez a tanulók mintegy 30 százalékát tette ki. Emellett még 15 ezer óvodás és 300 középiskolás is részesült ilyen ellátásban. Az iskolatejprogram finanszírozására az idén mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a tavalyi 1,2 milliárd után.

A tej világnapja alkalmából a terméktanács május utolsó hetére egy tejfogyasztást népszerűsítő programsorozatot szervez általános iskolás gyerekeknek. A program keretében az ország öt helyszínén szerveznek 2-3 kilométeres futást az iskolásoknak, helyszínenként 200 gyerek bevonásával.

Az ágazat árbevétele az utóbbi három évben évente mintegy 5-10 százalékkal nőtt, és a múlt évben meghaladta a 220 milliárd forintot. Az árbevétel-növekedés egyértelműen a termékek árának emelkedéséből adódott. Ez belföldön átlagosan mintegy 7, az exportot tekintve pedig 10 százalékot meghaladó mértékű volt évente – tájékoztatott Lukács László. (MTI)

Napjainkban közel kétszer annyi csomagolt élelmiszert vásárolunk, mint tíz évvel korábban. Ez csak 2012-ben 2.200 milliárd dollár értékű bevételt generált a világ élelmiszeripari cégeinek, és bár közvetve, de szintén nem kevés kiadást az egészségügynek szerte a világon.
A Consumers International kilenc országra kiterjedő nemzetközi felmérése, amelyben Magyarország is részt vett, rámutatott arra, hogy egyértelmű jelölés hiányában a fogyasztóknak csak kevesebb, mint fele tudja megítélni, hogy az adott termék mennyi zsírt, cukrot vagy sót tartalmaz.

A felmérésben résztvevő fogyasztóknak a saját országukban közismert termékek fotóit mutatták jelzőlámpás (színkódos) jelöléssel és egyszerű táblázatos INBÉ jelöléssel. A fogyasztóknak ez alapján meg kellett mondaniuk, hogy az adott termék alacsony, közepes vagy magas zsírtartalmú-e, illetve, több termék esetén melyik az egészségesebb választás.

A jelzőlámpás jelölés szembetűnően sokat segített a válaszadásban, hiszen míg a színjelölés nélküli termékeknél a válaszadók kevesebb mint 50%-a tudta megítélni helyesen a termékek összetételét, a jelzőlámpás tájékoztató feltüntetésével ez az arány 90%-ra nőtt.

Érdekes, bár nem túl pozitív ránk nézve, hogy a magyarországi válaszadók a legrosszabban teljesítők között szerepeltek, amikor a színkódos jelölés nem volt látható a terméken. A megkérdezettek mindössze 33%-a találta el, hogy melyik az egészségesebb termék, míg Kanadában 60%, Nagy-Britanniában 50% volt a jó válaszadók aránya. Ebből is látszik, hogy inkább csak vesszük és esszük a bolti termékeket, de nem sok ismeretünk van róluk.

A fenti adatok fényében belátható, hogy a nagy rohanásban a vásárlás során jelentős segítséget ad a fogyasztónak a színkódos jelölés a jelenleg elterjedőben lévő INBÉ táblázattal szemben. Hiszen ember legyen a talpán, aki kapásból tudja, hogy jó-e neki vagy sem, ha azt látja a termékcímkén, hogy annak 100 grammja pl. 2% zsírt vagy cukrot tartalmaz.
A kvíz célja az volt, hogy rámutasson arra, hogy a vásárlóknak milyen kihívásokkal kell szembesülniük nap mint nap, ha egészségesen akarnak étkezni.

A CI és tagszervezetei, közöttük a Tudatos Vásárlók Egyesülete kérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamait, hogy a 2013. május 22. és 26. között megrendezésre kerülő WHO ülésén ratifikálják és valósítsák meg a WHO 2013-2020 Globális Akciótervét a Nem Fertőző Betegségek Megelőzéséről. Hajtsák végre a táplálkozással kapcsolatos ajánlásokat, és tegyenek további lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyasztók átállását az egészségesebb táplálkozásra.

Beszédes számok
A WHO adatai szerint csak 2008-ban a világon bekövetkezett halálesetek 63%-a, vagyis 36 millió elhalálozás jelentős része megelőzhető lett volna a rizikófaktorok (dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, mértéktelen alkoholfogyasztás) csökkentésével.

Az egészségtelen életmódra visszavezethető leggyakoribb halált okozó megbetegedések: érrendszeri megbetegedés (48%), rák (21%), krónikus légúti megbetegedés (12%) és cukorbetegség (3,5%).
Az egészségesebb táplálkozással kapcsolatos globális célok:
- a lakosság só bevitelének csökkentése 30%-kal,
- diabétesz és elhízásos betegségek növekedésének megállítása,
- a magas vérnyomás gyakoriságának csökkentése 25%-kal.
Az Akcióterv előkészített változata számos javaslatot tartalmaz a tagállamok számára, amely segítheti a fogyasztókat az egészségesebb táplálkozásra való átállásban:
· tápérték jelölés a csomagolt élelmiszereken,
· élelmiszergyártási technológiák átalakítása a zsír-, cukor- és sótartalom csökkentése érdekében,
· zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése,
· a technológia átalakítása a gyártás során keletkező transzzsírok kiküszöböléséért,
· a WHO ajánlásaink alkalmazása a gyerekeknek szóló reklámokban.

.

A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalhoz (MKEH) március huszadika óta négy cég nyújtott be forgalmazási engedély iránti kérelmet összesen hat pénztárgép típusra – áll a Népszabadság címoldalon közölt cikkében. Az ügyek jelenleg hiánypótlási szakaszban vannak, illetve három esetben az eljárást felfüggesztették az ügyfél kérelmére. A trafikosok esetében az ügyet bonyolítja, hogy a koncessziós szerződés szerint a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-nek jogában áll kiválasztani a szoftvert, amit ajánlanak a kereskedőknek. Az NDN tájékoztatása szerint ugyanakkor még nem született meg a végső döntés arról, kinek a megoldását ajánlják.

A lap vizsgálta az onlinekasszát hirdető cégek szakmai múltját, törzstőkéjüket, és az ajánlatok rejtett részleteit. Az újság szerint az egyik ilyen kétséges szakmai hátterű cég a Timing In Central Europe Kft. (Tice), amelyet tavaly december 18-án, 4,5 millió forintos törzstőkével alapítottak. Az érdeklődőknek az engedélyt még nem kapott, de annak reklámozott pénztárgép megvásárlása mellett további tízezer forintért be kell lépni a „Tice Klubba” is, ennek havi díja nettó 7850 forint. A meghirdetett kedvezményes árért cserébe a trafikos kötelezi magát, hogy csak tőlük vásárol pénztárgépszalagot, s ha azt szeretné, hogy az egyéves garanciát kiterjesszék öt évre, akkor csak az általuk kínált öngyújtókat forgalmazhatja. Részleteket a május 24-én megjelent Népszabadság, illetve a nol.hu közöl.

A cikk helye: http://onlinekassza.hu/hirek/osszes-hir/582-apro-betus-trukkokre-figyelmeztetnek

A fóliás epernek még nincs igazi zamata, a szabadban termett gyümölcs finomabb, egyben drágább is. Az eperszezon most indul, és mintegy három hét alatt ér le teljesen a termés, bár el lehet húzni akár hathetesre is, több fajta ültetésével.

Import vagy magyar?
A szezon az import chilei majd spanyol terméssel indul, azt követi az olasz, a macedón és a görög, míg május közepén a hazai is megjelenik. A külföldi termékek kapcsán keveset tudunk a pontos eredetről, valamint a vegyszeres ellenőrzésről. Ez a visszatérő probléma több év távlatában sem tekinthető megoldottnak, csupán a magyar – egyébként szigorú – feltételrendszerekre van rálátásunk. A külföldi – pld. marokkói földterülettel rendelkező spanyol – vállalkozó gond nélkül spanyol területre juttathatja az uniós területen kívül termelt gyümölcsét, mivel így rá a közös szabályrendszer feltételei nem vonatkoznak, de termékét már uniós állampolgárként továbbíthatja, ezáltal az Magyarországra is elkerülhet.

A külföldről behozott epret a legkorábbi érettségi fokon szedik le, és csak útközben érik meg a kamionokban, akár a banán. A félzöld vagy még fehér színű állapotában leszedett termés gyakran tíz napon át utazik célállomásáig, amit csak jelentős mennyiségű tartósítószerrel bír ki, hiszen normál körülmények között három napon belül bepenészedne.

A hazai szezon kezdetén gyakran előforduló jelenség, hogy a külföldi epret hazai áruként tüntetik fel, ezzel is keresve rajta kilónkénti néhány száz forintot. Ugyanis ennyivel lehet többet elkérni a magyar eperért. Ez a csalás a magyar hatósági minőségellenőrzés gyengesége miatt többnyire következmény nélkül lehetséges, ami arra is alapozható, hogy a hazai fogyasztók az elmúlt 5-6 év során már szívesebben nyúlnak a zsebükbe, hogy a jobb ízű magyar árut vásárolják.

Itthon azonban olyan fajtákat termesztenek, amelyek ízletesebbek, zamatosabbak ugyan, de a magasabb nedvességtartalmuk miatt sokkal kevesebb tárolást bírnak ki. Magyarországon mintegy 70 százalékban Clary fajtájú epret termesztik, de egyre divatosabb az Asia fajta is. Ezek a leszedést követő 48 óra elteltével már nem olyan szépek, így az áruk is alacsonyabb a frissekénél. Ezért különösen fontos a gondos szállítás.

A reggel kilencig leszedett gyümölcs azonnal a piacra kerül a vásárlóhoz, az esti szedést pedig közvetlenül a 0-12 fokos hűtőbe teszik. Így még friss marad, de nem is fagy meg. (Agroinform Hírszolgálat, agroinform.com)

A SPAR felelős vállalati tevékenysége működése valamennyi területén megfigyelhető. A cégcsoport az ország egyik legnagyobb munkaadójaként, több mint 12000 munkavállalóért tartozik felelősséggel, kiemelten kezeli képzésüket és kedvezményes szolgáltatások biztosításával, különféle díjakkal, elismerésekkel értékeli hűségüket. A vállalat fokozott figyelmet fordít az élelmiszerbiztonságra, az egészséges életmód támogatására, valamint a természeti környezet megóvására. A környezettudatosság megfigyelhető a hulladékkezelésben, a logisztikai folyamatokban, továbbá jellemző a cég által folytatott reklámtevékenységre is. A közösségi hozzájárulások szintén a cégfilozófia szerves részét képezik. A SPAR karitatív szempontból legfontosabb stratégiai partnere több mint másfél évtizede a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Ez idő alatt számos jótékony célú programot valósított meg a két szervezet közösen.

A cégcsoport a szeretetszolgálattal való kapcsolatán túl egyéb társadalmi érdekeket szolgáló elképzelés megvalósításában is segítséget nyújt.

2013. május 23-tól a SPAR-csoport valamennyi CSR tevékenységét a „SPAR segítő kezek” márkajel fémjelzi. Ettől a naptól indul a www.sparsegitokezek.hu honlap is, mely a vállalat CSR programjairól, valamint a cégcsoport aktuális felelősségvállalási projektjeiről, híreiről részletes információkat tartalmaz.

A szervezet elnöke írásos válaszában hozzáfűzte: a Magyar Reklámszövetség feltételezi, hogy amennyiben a kormány szándéka a kommunikációs iparágat érintő adó bevezetése lenne, akkor bizonyára egyeztetéseket folytatott volna az érintett szakmai szervezetekkel, így a kommunikációs iparág meghatározó szervezetével, a Magyar Reklámszövetséggel is.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán este Brüsszelben, az európai uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy készülőben van egy, az adóemelésekre vonatkozó törvény, amely “a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”. További részleteket a miniszterelnök nem közölt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI kérdésére csütörtökön azt jelezte, hogy a módosítási javaslatok tartalmáról kormánydöntést megelőzően nem áll módjában részletesebb információt adni.

Egy áprilisi szakmai konferencián elhangzottak szerint mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott tavaly a hazai reklámköltés, amelynek összege 174 milliárd forint volt a Magyar Reklámszövetség adatai alapján. (MTI)

Ugyan a 2012 előtti évek 30 százalékot közelítő átlagos bővülési üteme egészen biztosan nem tér vissza, az elemzők többsége kétszámjegyű növekedésre számít a luxuscikkek piacán.
A China Daily napilap által idézett, a Deutsche Bank által készített előrejelzés szerint a kínai piac 20 százalékosra tehető bővülése a teljes globális eladások negyedéért felel majd. Az elemzést készítők szerint a mérsékelt hazai infláció, az alacsony kamatlábak és a kormány fogyasztást ösztönző politikája is erős eladásokat vetítenek előre.

A kínai kereskedelmi minisztérium alá tartozó nemzetközi kereskedelmi akadémia (CAIT) hasonló trendeket vázolt fel a fogyasztói piac idei alakulására vonatkozó tanulmányában. A CAIT 10 százalék körülire teszi a luxuspiac bővülési ütemét, kiemelve, hogy annak lassulása nem “katasztrófa”, hanem természetes folyamat. Az akadémia a luxuspiacra is kiható fogyasztói trendváltozásra is rámutat, mondván a kereslet növekedésének hátterében a bérek növekedése áll, miközben korábban azt a kínai vezetés pénzügyi ösztönzőkkel és kedvezményes politikákkal hajtotta fel.

A szintén az elmúlt hét során tette közzé a 2013-as kilátásokról szóló rendes éves jelentését a Bain & Co. nemzetközi tanácsadó cég. Ebben a vállalat a délkelet-ázsiai luxuspiac erősségét hangsúlyozza, ott az idén mintegy 20 százalékos bővülést prognosztizálva. Kína ennél szerényebb, de továbbra is 10 százalék körüli növekedést produkál majd, köszönhetően a középosztály növekvő arányának – véli a Bain & Co. Egy korábbi jelentésében a vállalat azt emelte ki: a hazai luxuspiac lassulásával párhuzamosan nő a kínaiak külföldi luxusköltése, az erősödő jüan és a hazainál alacsonyabb árak miatt ilyen jellegű költéseik akár 60 százalékát is a határokon kívül bonyolíthatják. A vállalat számításai szerint a kínaiak fordítják ma a legnagyobb összeget luxuscikkekre a világon: 2012 során az összes luxuseladás mintegy 25 százalékáért feleltek. (MTI)

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az átadási ünnepségen arra hívta fel a figyelmet, a szálláshely- és szolgáltatásbővítési beruházás több szempontból is illeszkedik a kormány elképzeléseihez, és összhangban van a tendenciákkal is.

A turizmus idei első negyedéves számai növekedést jeleznek: nőtt a szálláshelyek foglaltsága, valamint a beutazók száma. Kiemelte azt is, hogy a turizmust nemcsak stratégiai ágazatként lehet kezelni, hanem jelentős szerepe van az országkép alakításában is. A minőségi szolgáltatás és a színvonalas vendéglátás a legjobb marketing – mutatott rá Szatmáry Kristóf.

Dietz Ferenc polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a város szempontjából jelentős előrelépés a négycsillagos hotel megjelenése, mert Szentendrét ma még az átutazó turizmus jellemzi, csupán néhány órát töltenek itt a turisták.

Hadnagy Attila tulajdonos az MTI-nek elmondta: az összesen 400 millió forintos bővítés során 200 milliót fordítottak szálloda- és 200 millió forintot szolgáltatásfejlesztésre, amelyhez 100 millió forintos támogatást nyertek el az Új Széchenyi Tervből.

A korábbi 16 szobás másodosztályú panziót 22 szobás akadálymentesített, négycsillagos szállodává fejlesztették – mondta -, s 35 fő befogadására alkalmas éttermet, főzőkonyhát, kávézót és grillteraszt is kialakítottak.

Hozzátette: évente 2700 vendégéjszakára számítanak, s a konferenciaszolgáltatásokat évi 40 alkalommal átlag 30 fős csoportoknak kínálják. Hadnagy Attila fontosnak nevezte azt is, hogy a projekt keretében legalább hét új munkahelyet teremt a családi vállalkozás. (MTI)

Eddig Budapesten hét kávézó viselte a világhírű Starbucks nevét. A cégnek van üzlete a Széna téren, a Mammut bevásárlóközpontban, a Bazilikánál, a Westendben, a Király utcában, az Aréna Plázában, és a Deák Ferenc utcában.

Az új egységgel így háromra nő a budai egységek száma, míg Pesten továbbra is öt helyszínen juthatnak hozzá a kávéhoz a márka rajongói. (portfolio.hu)