Élelmiszer-kiskereskedelem: 2.5 százalékos növekedés is elég volt az élbolyhoz
Értékben 2,5 százalékkal nőtt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az idei második negyedév során, a tavalyi első három hónaphoz képest. Ez a legutóbbi három év során mért legalacsonyabb növekedési arány. De még mindig magasabb, mint a 0,8 százalékos, rekord mélységű európai átlag. Így a magyar mutató földrészünkön a hatodik legnagyobb, és még mindig az élbolyba tartozik. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen „Growthreporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.
A mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után most először csökkent hazánkban, bár csak 0,2 százalékkal. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat.
Nálunk az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlag 2,7 százalékkal nőttek, egyik második negyedévről a másikra. Európában átlagosan csak 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Kontinensünk huszonegy vizsgált országa közül az élelmiszer-kiskereskedelem bevételének legnagyobb arányú növekedését Törökországban mérték (+8,9%). Majd következik Norvégia (+3,5%), Svédország (+3,2%), Lengyelország (+2,9), Írország (+2,6%) és utánuk Magyarország. A rangsor végén Görögország áll, előtte Finnország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria; mind az ötben csökkent az értékben mért forgalom.
Az öt nagy nyugat-európai piac közül a legnagyobb növekedést Spanyolországban mérték (+2,1%), azután Olaszországban (+1,2%), Franciaországban (+0,5%), Németországban (+0,3%), míg az Egyesült Királyságban csökkenést regisztráltak (-1,6%).
„Egész Európa élelmiszer-kiskereskedelme történelmileg alacsony teljesítményt produkált, amit két tényező okoz” – állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója. – „Egyik, hogy a húsvét idén nem a második negyedévre esett, szemben a múlt évvel. Jelentősebb hatást gyakorolt azonban a Franciaországban és Németországban mért növekedés alacsony üteme, illetve az Egyesült Királyságban a figyelemre méltó csökkenés, amit főleg a kiskereskedők közötti árharc okozott. Dél-Európát gyakran okolták a gyenge európai összteljesítményért, de most egészen jó eredményeket értek el; szemben Észak-Európával, amely ma Európa problémás gyermeke”.
Régiónkban a felmért országok közül Lengyelország mutatója (+2,9%), Csehországé (+1,7%), Szlovákiáé (+1,0%), Ausztria pedig a negatív zónába került (- 0,8%). (Nielsen)
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank elemzés: Összességében 4,1% lehet az idei éves inflációs ráta
A várakozásoknál kedvezőbben alakulva 3,7%-ra mérséklődött az infláció éves üteme…
Tovább olvasom >Kilábalni látszik a kelet- és közép-európai HoReCa kávépiac a válságból
A HoReCa kávépiac helyzete Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon, Csehországban,…
Tovább olvasom >Nem változott a GDP az előző negyedévhez képest
A várakozásokat alulmúlva a tavalyi negyedik negyedévben nem változott a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >