Újabb pénzekre számíthatnak a borászok

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 03. 07. 11:50

Az eredetileg 20 milliárd forintos összegben meghatározott támogatásnál többre számíthatnak a borászattal foglalkozó hazai gazdálkodók, vállalkozások. A kormányzati szakértők azt vizsgálják, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) melyik részéből lehetne összeget átcsoportosítani. Ebben az esetben ugyanis a változtatáshoz egyszerűbb a brüsszeli beleegyezést megszerezni.

szolo

A már jóvágyott, összesen 1300 milliárd forinttal gazdálkodó VP sok támogatási lehetőséget tartalmaz a borászat számára beruházásokra, technológia fejlesztésekre, innovációra, a pályázatok márciustól folyamatosan jelennek meg. Májusban hirdetik meg új gépek, berendezések, épületek támogatására szolgáló pályázatot 20 milliárd forint értékben.

Az új elképzelés szerint, a borászkodáshoz kapcsolódó vidéki turizmust szeretnék támogatni. Egy szakmai konferencián elhangzott az is, hogy a jelenlegi elgondolás szerint, kisösszegű 1-12 millió forintos átalány támogatásról, esetleg 30 milliós egyedi juttatásról lehet szó.

Emlékeztetőül: támogatáshoz juthatnak az ágazat szereplői a minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz is az oltalom alatt álló eredet-megjelölésű, illetve az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok esetében; a 8 milliárd forintos kerethez főleg szőlőtermelők férhetnek hozzá a 2016. júniusban megjelenő pályázaton.

Az elmúlt esztendő a magyar borászok számára sok jót hozott, hiszen a mostanában publikált, immár hivatalos statisztikák szerint a KSH adatai szerint Magyarország borexportja nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor értékben két százalékkal emelkedett 2015 első tizenegy hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A részletekről szól az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzése, ebből kiderül, hogy a külpiaci értékesítés nagyobb hányadát (55 százalék) a lédig borok tették ki, részarányuk hat százalékponttal esett az egy évvel korábbihoz képest. A palackos borok kiszállítása két százalékkal nőtt, ugyanakkor a lédig boroké 3 százalékkal mérséklődött a vizsgált időszakban.

Magyarország lédigbor-kivitelének 37 százaléka Németországba, 29 százaléka Csehországba, 12 százaléka Szlovákiába irányult. A palackos borok 21 százalékát Csehországba, 20 százalékát az Egyesült Királyságba, 17 százalékát pedig Szlovákiába szállították. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak keresettebbek, a kivitelen belüli részarányuk 74 százalék körül alakult.
Magyarország borimportja 2015. január-november időszakában több mint a felére csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az import 77 százaléka lédig, a többi palackos kiszerelésű volt. A palackozott borok behozatala 13 százalékkal, a lédig boroké 50 százalékkal esett. A lédig borok 90 százaléka Olaszországból, 12 százaléka Spanyolországból érkezett hazánkba. A palackos borok 46 százaléka Németországból származott, ugyanakkor nagyobb mennyiséget vásároltunk Olaszországból (+23 százalék) és Spanyolországból (+12 százalék) is. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 29 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a palackos borok importjának értéke 13 százalékkal, a lédig boroké 45 százalékkal esett.

A magyar borászok számára kedvező tendencia folytatását ígérik az, idei első havi áradatok. Az AKI árfigyelőinek jelentése szerint a belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára két százalékkal volt magasabb 2016 első hónapjában, mint az előző év azonos időszakában. A fehérborok ára egy százalékkal, a vörös- és rozéboroké pedig négy százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési ára 13 százalékkal nőtt, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké nem változott számottevően.

A vörös- és rozéborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési átlagára hat százalékkal mérséklődött, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké két százalékkal emelkedett. (munkatársunktól)

Kapcsolódó cikkeink