Vissza a jövőbe a magyar gazdasággal

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 08. 22. 10:54

A Világgazdaság „Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó 2016” címmel tartott konferenciáján arra keresték a választ meghatározó gazdaságpolitikai szakemberek, hogy milyen lesz a világ 10 év múlva. Hol tartunk, hova jutunk? Mit kell fejleszteni a növekedés érdekében? A konferencia előadásaiból az általános elemzésekre, az FMCG-szektort is befolyásoló trendismertetésekre helyezzük a hangsúlyt.

A nyitóelőadást Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója tartotta. Röviden összefoglalta, hogy szerinte hogyan fog alakulni a világ 2025-ig, de kihangsúlyozta, hogy elemzéséből kizárta a váratlan eseményeket. Így nem vette számításba, hogy mi történik akkor, ha például háborúk, természeti vagy humanitárius katasztrófák befolyásolják a világ folyását.

– A világgazdasági trendek kapcsán három dolog biztosan előre jelezhető. Kölcsönös függőség minden területen: áruk, szolgáltatások, piac, munkaerő. A sikeres gazdasági döntéseket alapos, politikai, intézményi, jogi, társadalmi, pszichológiai felmérés nélkül a jövőben nem lehet meghozni. Illetve a harmadik elem, hogy felgyorsult az idő. Gyors és pontos döntések kellenek, a korrekcióra nincs lehetőség. Egy rossz lépés következményei ma sokkal súlyosabbak, mint 10-15 éve.

Hogyan alakul a világgazdaság? Én úgy gondolom, hogy éves szinten 3%-os növekedés várható. A feltörekvő országokban lassulni fog a növekedés, ezt a folyamatot jól példázza Kína vagy Brazília. Ugyanakkor lehetséges, hogy néhány ország látványos növekedésnek indul, de ezek nem fogják jelentősen befolyásolni a világgazdaság alakulását. A nemzetközi kereskedelem továbbra is az egyik hajtóereje lesz a fenntartható növekedésnek, ezzel együtt azonban a verseny is tovább fog erősödni. A kereslet új erejét a feltörekvő középosztály fogja jelenteni világszerte.

A legnagyobb veszélyt továbbra is a pénzügyi válság jelentheti, melyet alacsony kamattal is nagyon nehéz lesz elkerülni. A beruházások továbbra sem olyan tempóban folynak, mint az elvárható lenne. Egyelőre keveset emlegetett probléma, hogy míg a tőke 100%-ban globalizált, a munkaerőt tekintve az emberek mindössze 3%-a dolgozik a szülőhazájától távol. Ez a hatalmas különbség nem tartható hosszú távon. A 220 milliós külföldön dolgozó népesség legkevesebb 400 millióra fog nőni a következő 10 évben. Ez nemcsak Európa számára jelent majd komoly kihívást, világméretű nemzetközi együttműködésre lesz szükség a munkaerő-áramlás kezeléséhez.

A jövő kulcsszava a versenyképesség. Egy országban ennek alapkövetelményei a közigazgatás minősége minden szinten, a döntésképesség átláthatósága, kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet, illetve a korrupció alacsony szintje. Röviden a bizalmi tőke építése a beruházók felé. A jövőnk érdekében a fő feladatunk beruházni a társadalomba, fejleszteni az oktatást, egészségügyet és felkészíteni a magyar embereket a rugalmasságra, a nyitottságra, a jövőorientált világlátásra. Csak az ilyen társadalmak lesznek életképesek – hangsúlyozta az előadó.

Magyar valóság

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, hogy világgazdaság növekedése nem fogja meghaladni az 1–1,5%-ot, Magyarországnak pedig ezt az értéket kellene túlteljesítenie.

– Ha a jegybanki politika a következő két évben is támogató lesz, akkor ez lehetséges. Hazánk növekedése Európa középmezőnyében helyezkedik el. Ezt a pozíciót kell tartanunk. Miközben határozott szándékot látok arra, hogy több új piac felé nyissunk, azért az uniós országok piacának súlya véleményem szerint nem fog változni a jövőben. Azt is el kell fogadnunk, hogy közép- és kelet-európai régiót sokszor a távolról érkező, külföldi befektetők egy területnek tekintik. Nekünk is eszerint kell kialakítani az együttműködést a környező országokkal. Jelenleg jó hatással van a gazdaságra az alacsony energia- és a nyersanyagár, de ez a folyamat sem fog örökké tartani, erre nem lehet építeni, vagy ennek alapján messzemenő trendeket előrejelezni. 2023-ig a fejlődés egyik legfontosabb mozgatórugója az uniós támogatás lehet, melyet megfelelően kell felhasználnunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy most nyitva áll előttünk egy remek lehetőség, de 2-3 év múlva ez az ajtó bezárul.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormányzat szempontjából vizsgálta az elmúlt éveket, és elemezte hazánk rövid távú lehetőségeit.

– A kormány és jómagam is arra számítunk, hogy Közép-Európa szerepe felértékelődik a következő években. A térség hozzákapcsolódva Németországhoz, Európa lokomotívjához, gyorsabban tudott regenerálódni, fejlődésnek indulni a válság után, így a mozgatórugója volt az európai gazdasági helyreállásának. A térség kilátásai nagyon kedvezőek, ha az országok közötti együttműködést megfelelően ki tudjuk építeni, akkor egy erős érdekközösséget tudunk létrehozni, melynek véleménye mellett már most sem mehet el szó nélkül az Unió. Hogy hazánknak jelenleg jó a megítélése, annak több összetevője van. Az exportunk kifejezetten jól teljesít, a hiányt sikerül kordában tartani, sikeresen csökkentjük az adósságállományunkat – ezek előfeltételei voltak annak, hogy a Fitch hitelminősítő intézet felminősítette Magyarországot a befektetési ajánlású osztályzati sávba. A kormányzati döntések ezt a fejlődést eddig is és a jövőben is támogatni fogják. A hazai adósságállomány több mint fele már hazai szereplők kezében van. Csökken a munkanélküliség, alacsony az infláció és a fogyasztás is nőtt annak köszönhetően, hogy a magyar háztartások vagyona is nőtt. Ami a jövőt illeti, a magyar gazságpolitika célja, hogy számottevő külső források nélkül is képes legyen a növekedésre. A versenyképesség, a belső hitelezés, felhalmozás mind olyan tényezők, melyekkel elérhető az, hogy az európai uniós forrásokat ki tudjuk kapcsolni a hosszú távon a terveinkből. Az országot továbbra is vonzóvá kell tenni a külföldi és a hazai befektetőknek egyaránt.

Akadnak aggályok

A napirendben egy kerekasztal-beszélgetés következett, amelyet Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára nyitott meg:

– A 2008-as válságot a közép-kelet-európai országok sokkal jobban megszenvedték, mint a nyugati államok, ennek oka, hogy előtte nagyon jelentősen növekedett ez a térség. A válság óta a szolgáltató szektor gyorsabban nő, mint a hagyományos ipari termelés. Ezért kell vigyázni atekintetben, hogy milyen irányba segíti a kormányzat a hazai gazdaság előremozdulását. Az a típusú növekedés, mely a válság óta tart, és arra az iparra épül, amelynek egyik alapja az olcsó, jó munkaerő, lezáródni látszik. Új gazdasági modellnek kell kialakulnia, ha szeretnénk lépést tartani.

Inotai András kutató szerint az egyik probléma, hogy eltolódtunk egy nagyon egyirányú exportszerkezet felé:

– Félreértés ne essék, az autóipar jelentősége megkérdőjelezhetetlen, de 2008 előtt az exportunk jóval sokszínűbb volt. Most is várom, hogy más iparágak felzárkózzanak az autóipar mellé. Európában jelenleg két terület, a gyógyszer- és az autóipar áll még, melyeket nem hódított meg Kína. Öt éven belül ez alapjaiban fog megváltozni. Fontos továbbá, hogy az iparhoz kapcsolódó szolgáltatásokra egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a termelő cégeknek, ha versenyképesek akarnak maradni. Ami a jövőt illeti, az is kérdéses, hogy ki fog beruházni, mert 20%-kal alacsonyabban van jelenleg a beruházási tevékenység, mint 2008 előtt. Ennek vannak tőkeakadályai, bizalmi kérdései is, illetve nincs megfelelő munkaerő, ez pedig lehetetlenné teszi a fejlődést.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a vállalkozások szemszögéből vizsgálta a jelenlegi gazdasági helyzetet:

– A kkv.-szektorban az elmúlt időszakban felhasznált uniós pénzeket abszolút kudarcnak tekinthetjük. Megmentette ugyan az országot, kihúzott minket abból a problémából, melyet a válság jelentett, de szerintem ezeknek a pénzeknek a 60-70%-a nem hatékony, sőt, feleslegesen lett elköltve. A vállalkozások nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a támogatások felhasználására, ráadásul nagyon leszűkítették azok körét, akik élhettek ezekkel a támogatásokkal. Illetve az arányokkal is komoly gond volt, ha csak az infrastruktúrára költött pénzekre gondolunk, vagy arra, hogy túl sokfelé osztották a pénzt, így igazán semmire nem jutott elég. Arról se feledkezzünk meg, hogy a magyar gazdaság növekedésébe jelenleg beleszámoljuk az uniós pénzeket, a Növekedési Hitelprogramot, amint ezek kiesnek, a hazai gazdaság növekedése alig észrevehető.

A magyar vállalkozásokra visszatérve. 10 éve a vállalkozói kör még komoly szakmai, jogi tapasztalat, menedzser- és piacismeret nélkül vágott bele a cégalapításba. Akik 10-15 éve kezdtek el vállalkozni, még nem nevelték ki a következő generációt, akik már birtokolnák ezeket a képességeket. Azonban látjuk a fejlődés jeleit is, egyre pozitívabban látják a kkv.-k a saját helyzetüket. 10 év múlva azonban nem lesz ennyi forrás, ilyen lehetőség, mint most, ezért kell hatékonyan felhasználni a támogatásokat.

A konferencia végén a Világgazdaság bemutatta a legbefolyásosabb magyar üzleti döntéshozók tablóját, melyet második alkalommal készítettek el, és a 101-es lista a Manager Magazin dupla számában jelent meg. Egy tíztagú szakértői zsűri vett részt a lista elkészítésében.

M. K.

Kapcsolódó cikkeink